Gyerdap Nemzeti Park — Sequoia Nemzeti Park Wikipédia
- Sequoia nemzeti park wikipédia
- Sierra nevada nemzeti park
- Tongariro nemzeti park
- Plitvicei nemzeti park
Đerdap Nemzeti Park: Kazán-szoros és Vaskapu-szoros A képre kattintva galéria nyílik meg! Az 1974-ben alakult Đerdap Nemzeti Park a Duna közel 100 km-es szakaszát védi a szerb oldalon. A Đerdap magyar megfelelője Vaskapu. A Vaskapu azonban nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló rendszer, amely Golubac (Galambóc) után kezdődik (Galambóci-szoros) és a Kazán-szoroson túl, a szűkebb értelemben vett Vaskapu-szorosig tart. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből. Ha sétáltunk egyet Galambóc váránál, megnéztük Lepenski vir múzeumát és kipihentük magunkat egy pljeskavica mellett Donji Milanovac-ban, induljunk tovább a Đerdap Nemzeti Park területén. Ugyan Donji Milanovac mellett még kicsit kiszélesedik a Duna; ha a folyóparti országúton továbbutazunk Kladovo felé, hamarosan elérjük a Kazán-szorost. A Kazán-szoros az Al-Duna talán legszebb része, ahol a Duna szélessége mindössze 150 méter, mélysége viszont eléri a 90 métert is. Mind a szerb és a román oldalon 800 méter magas hegyek kísérik a szorost.
Sequoia nemzeti park wikipédia
Sierra nevada nemzeti park
- Masai mara nemzeti park
- Plitvicei nemzeti park
- Szerengeti nemzeti park
- 18szja kitöltési útmutató
Tongariro nemzeti park
A Kazán- és Vaskapu-szoros megközelítése: Az Al-Duna ezen szakaszának eléréséhez kétségkívül legjobb megoldás az autó. A Galambóc várát, Lepenski vir régészeti lelőhelyét és Donji Milanovac-ot is felfűző, Duna menti országút végighalad a Kazán-szoros partján, majd pedig a Vaskapun keresztül éri el Kladovo városát. Az út legszebb panorámával rendelkező részein parkoló- és pihenőhelyeket alakítottak ki, ahol megállhatunk fényképezni. Autó híján is érdemes felfedezni a környéket! Legjobb a bicikli, amivel bárhol megállhatunk útközben. Az országút egyébként is a Duna partján futó európai kerékpárút része, ezért gyakorta találkozhatunk kifejezetten bicikliseknek kialakított tájékoztató táblákkal. Az autóforgalom viszonylag élénk, ezért megfelelő körültekintés szükséges! Busszal is végigutazhatunk a szorosokon, ebben az esetben viszont csak az ablaküvegen át szemlélhetjük a tájat. A Belgrádból Donji Milanovac-on át Kladovoba induló buszok a Duna-parti úton járnak, így a nappali órákban lehetőségünk van a Kazán-szoros megnézésére.
Plitvicei nemzeti park
A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó (Dubovai-kiöblösödés), majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Az országút mentén több parkolóhelyet kialakítottak, ahonnan rövid sétával elérjük a szebb kilátópontokat. Néhol egészen a folyópartig lesétálhatunk, gyalogos ösvényeken. Ha elhagytuk a Kazán-szorost, Orsovánál újból kiszélesedik a folyó, majd indul a Vaskapu-szoros. Korábban ez és a Kazán-szoros is a Duna legnehezebben hajózható része közé tartozott. A sok vízből kikandikáló szikla és zátony, illetve az erősen örvénylő víz miatt csak nehezen és a legmagasabb vízállás idején volt itt hajózható a Duna. Ezért már a rómaiak is hajózhatóvá kívánták tenni a folyót. Tiberius császár volt az első, aki víz fölé nyúló faépítményt építtetett, amelyet sziklamélyedésekre támaszkodó gerendák tartottak. Ezeken a faépítményeken haladtak a hajóvontatók. Traianus császár később felújíttatta az utat, amelyet ekkor már jórészt a folyó fölé emelkedő sziklafalba véstek.
Ennek állít emléket a Traianus császár emléktáblája. A Római Birodalom bukása után a Duna hajózhatóságának biztosítása háttérbe szorult, s csak a XIX. században, a dunai kereskedelem fellendülése miatt vették elő újból. Biztosítani kellett az egyre növekvő dunai hajóforgalom fenntartását, ezért Széchenyi István tervei alapján elkezdték felrobbantani a Kazán- és Vaskapu-szorosokban lévő sok-sok zátonyt és sziklát. Emellett hajóvontató utat készítettek, a mederben pedig csatorna készült (egy 2 méter mély, 60-80 méter széles mederrészt alakítottak ki a sziklákkal tarkított folyóágyban). Ez utóbbi a XIX. század végére készült el, Wallandt Ernő tervei alapján. Az immáron majdnem egész évben hajózható Al-Dunai szakaszt 1896-ban avatták fel. A szorosok teljes és egész évben zavartalan hajózhatóságát azonban csak az 1965 és 1972 között megépült Vaskapu erőmű tette lehetővé. Az erőmű duzzasztó hatása miatt a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, a hajózás természetes akadályai így megszűntek.