Ki Magyarország Köztársasági Elnöke
- Szeged.hu - Magyarország köztársasági elnökei 1990-től
- Közigazgatás - Köztársasági elnök
- A magyar Országgyűlés elnökeinek listája – Wikipédia
A köztársasági elnök jogállása A köztársasági elnök megbízatásának megszűnése A köztársasági elnök feladat- és hatásköre A köztársasági elnök feladatai a törvényalkotás során: Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Szeged.hu - Magyarország köztársasági elnökei 1990-től
A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Miniszterelnök
- Citroen berlingo műszerfal
- Székelykáposzta street kitchen
- Dührohamot kapott egy férfi a spanyoloktól - indavideo.hu
- Etz 250 blokk összerakása for sale
- Professional Orvosirendelő: Kapcsolat
- Citromfű szörp recept
- Bőr ülőgarnitúra u alakú
- Közokiratba foglalás díja
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét. Jogköre kormányzati rendszerektől függően eltérő lehet, de általában közös elem, hogy egy személyben tölti be az államfői posztot, választás útján kerül hatalomra és korlátozott ideig marad hivatalban. A köztársasági elnöki funkció kialakulása [ szerkesztés] A köztársasági elnök jogkörének típusai [ szerkesztés] a köztársasági elnök egyben a végrehajtó hatalom feje (például USA) a köztársasági elnök osztozik a végrehajtó hatalmon a miniszterelnök vezette kormánnyal (például Franciaország, Oroszország, Románia) a köztársasági elnök a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomtól egyaránt független személy, egyfajta semleges szereplője a politikai életnek.
Közigazgatás - Köztársasági elnök
MSZMP Az első női házelnök (szül. Metzker Erzsébet) Kállai Gyula 1971. május 12. Apró Antal 1984. december 19. 1978 -ban az Országgyűlés nevében átvette a Szent Koronát az amerikaiaktól Sarlós István 1988. június 29. Stadinger István 1989. március 10. Szűrös Mátyás 1989. október 23. 1990. május 2-ig párhuzamban Fodorral, azonban ideiglenes köztársasági elnökként ezen tisztségét a köztársaság kikiáltásától (1989. okt. 23. ) fogva többé nem gyakorolta Fodor István 1990. május 2. független megbízott elnök Szűrös Mátyás helyett Göncz Árpád 1990. augusztus 2. SZDSZ egyben ideiglenes köztársasági elnök is Szabad György 1990. augusztus 3. 1994. június 27. MDF Gál Zoltán 1994. június 28. 1998. június 17. MSZP Áder János 1998. június 18. 2002. május 14. Fidesz Szili Katalin 2002. május 15. 2009. szeptember 14. A második női házelnök Katona Béla 2009. szeptember 15. 2010. május 13. Schmitt Pál 2010. május 14. 2010. augusztus 5. Kövér László 2010. augusztus 6. hivatalban Források [ szerkesztés] A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-1989 között,
Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A "helyettesítés" idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között a Parlament elnöke ( Szűrös Mátyás, majd Göncz Árpád), mint ideiglenes köztársasági elnök gyakorolta az államfői jogokat. A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes formája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frakciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért. A tisztséget viselők listája [ szerkesztés] 1918 (1920) és 1927 között [ szerkesztés] Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés A Nemzetgyűlés elnöke Id.
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944. december 21 -e óta folyamatosan létező politikai pozíció. 1949 és 1989 között a pontos megnevezése A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke volt. A tisztség 1918 és 1927, valamint 1945 és 1947 között is létezett, a Nemzetgyűlés Elnöke elnevezéssel. 1944 - 1945 -ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt a pozíció betöltőjének pontos megnevezése. Jelenleg az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a harmadik. Leírása [ szerkesztés] A modern magyar parlament az 1918 (ténylegesen 1920) és 1927 közötti időszakot leszámítva alakulásától ( 1861) fogva hivatalosan egészen 1945 -ig kétkamarás volt; egy képviselő- és egy felsőházból állt. 1918. november 16. (ténylegesen 1920. február 18. ) és 1927. január 28., valamint 1945. november 29. és 1947. szeptember 16. között a tisztség elnevezése a Nemzetgyűlés elnöke, míg 1944. december 21. és 1945. között az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A tisztség ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén.
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája – Wikipédia
Rakovszky István 1920. február 18. 1921. július 30. Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja gyulai Gaál Gaszton 1922. augusztus 16. Országos Kisgazdapárt → Egységes Párt Scitovszky Béla 1926. október 18. Egységes Párt Zsitvay Tibor 1927. január 28. A Ház kétkamarássá alakult, a tisztség megszűnt 1944 óta [ szerkesztés] Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke Zsedényi Béla 1944. december 21. 1945. november 29. pártonkívüli Nagy Ferenc 1946. február 5. FKGP Varga Béla 1946. február 7. 1947. július 3. A kommunisták elől emigrálni kényszerült 1947. június 2-án. 1990. május 2 -án ő nyitotta meg az első, ismét szabadon választott Országgyűlés első ülését Szabó Árpád 1947. július 4. 1947. szeptember 16. A Magyar Országgyűlés elnöke Nagy Imre 1949. június 8. MKP → MDP Olt Károly 1949. augusztus 23. MDP A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke Drahos Lajos 1951. május 18. Magyarország 1949. augusztus 20-án lett népköztársaság Dögei Imre 1952. augusztus 14. Rónai Sándor 1963. március 21. MDP → MSZMP Vass Istvánné 1967. április 14.
A felsőoktatási intézmények tanácsának javaslatára, a nemzeti erőforrás miniszter előterjesztése alapján kinevezi vagy felmenti az egyetemi tanárokat, rektorokat. A külügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki vagy menti fel a nagyköveteket és követeket, az illetékes miniszterek (belügy- hadügy- pénzügyminiszter) javaslatára lépteti elő a tábornokokat. A Magyar Tudományos Akadémia elnökét az akadémikusok közgyűlése választja meg, s a köztársasági elnök erősíti meg hivatalában. A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza és adja át ünnepélyes keretek között a köztársasági elnök. A belügy- vagy az igazságügyminiszter előterjesztése alapján dönt állampolgári ügyekben, a legfőbb ügyész előterjesztése alapján a köztársasági elnök adhat egyéni kegyelmet (általános amnesztiát azonban csak a parlament hirdethet), s szintén a belügyminiszter előterjesztésére dönt a városi cím adományozásáról, illetve a községalakításról Kitűzi az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A törvény kihirdetését, annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök rendeli el. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni. Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi (alkotmányossági vétó). Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és alkotmányossági vétót nem kezdeményezett, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó). Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz.
