Jég Kémiai Jele: Jele Super Liga
Szintén látványos és gyors hatást érhetünk el karbamidalapú jégolvasztókkal is. Persze az árversenyt még manapság is magasan nyeri a konyhasó - már ha nem nézzük az externáliákat, a járulékos károkat. Ráadásul 2010 ősze óta a hatóság súlyos tízezrekre bírságolhat, ha konyhasóval jégmentesítjük a járdát. (A közutaknál már nem ilyen szigorúak a szabályok. ) Az említetteken kívül akadnak még viszonylag olcsó, hatásos, de azért kétséges mellékhatásokkal bíró szerek. Például használható jégmentesítésre pétisó (ami ammónium-nitrát és dolomitliszt keveréke), de túladagolva ez is csak kiégeti a növényzetet. S ne veszítsük szem elől: a jég és a hó elleni harc célja a járda járhatóvá tétele, aminek az olvasztás csupán az egyik eszköze. A havat gondos lapátolással és kapirgálással is el lehet tüntetni, a visszamaradt jég ellen pedig faforgáccsal, fűrészporral, homokkal, hamuval és kőzúzalékkal, például a már említett, macskaalomként beszerezhető zeolittal tehetjük a legtöbbet. Ez utóbbi kőzetféle ugyanis nemcsak kiváló adszorbens (jó elnyelő és megkötő sajátosságú), de lévén mesterségesen dehidratált kőzet, maga is vonzza a vizet, ráadásul rehidratációja hőtermelő folyamat - azaz keményebb fagyban is megbirkózik a jéggel.
Szárazjég – Wikipédia
Okostankönyv
A 0 °C-os fagyáspont és a 100 °C-os forráspont tehát csak légköri nyomás mellett (pontosan 101, 3 kPa-ra) érvényes adatok. Magashegységben például, ahol a légnyomás ennél kisebb, a víz már valamivel 100 °C alatt felforr. Ne tartsuk a 0 és a 100-as számot bűvös számnak! Nem a 0 és a 100 fokhoz rendelték a víz olvadáspontját, illetve forráspontját, hanem épp fordítva. Abban állapodtak meg, hogy a Celsius hőmérsékleti skála 0 pontja legyen a jég olvadás-, azaz a víz fagyáspontja, a 100 °C pedig a víz forráspontja. Így a fagyás- és forráspont közti különbség századrésze lett 1 fok. Vannak más hőmérsékleti skálák (pl. Fahrenheit, Kelvin) is. Ha a mélyhűtőből származó, jó hideg jeget teszünk egy főzőpohárba, s a jégkockák közé hőmérőt állítunk, akkor a kezdetben mérhető alacsony hőmérséklet a környezet melegítő hatására emelkedni kezd mindaddig, amíg el nem éri a 0 °C-ot. A jég olvadása közben mindaddig megtartja ezt a hőmérsékletet, amíg az összes jég meg nem olvad. Ehhez természetesen állandóan kevergetnünk kell a jeges vizet, hogy a hőkicserélődés mindenütt egyenletes legyen.
Deep jele
Önmagában is maró hatású: a víz hatására amúgy is korrodálódó fémek pusztulását, például a vas rozsdásodását meggyorsítja. Ezenfelül remek elektrolit: vizes oldatban hidratált nátrium- és kloridionok formájában van jelen - s így vezeti az áramot! Ha legalább két (gyakorta több) különböző elektrokémiai potenciálú fém érintkezik konyhasóoldaton keresztül, akkor elemi elektrokémiai cellák sokasága jön létre, aminek - a spontán áramtermelésen felül - az elektródként funkcionáló fémalkatrészek korróziója lesz az eredménye. Felhívnánk a figyelmet, hogy ez a folyamat végbemegy bármely vízben disszociáló, hidratált ionok keletkezése közben oldódó só esetében is - például magnézium- és kalcium-klorid jelenlétében, amelyeket szintén előszeretettel ajánlanak jégmentesítésre. Igazság szerint ezek környezetterhelése valóban kisebb, ráadásul vízben való oldódásuk exoterm (hőtermelő) folyamat, így -10 foknál is működni fognak - igaz, sokkal drágábbak, mint a homokkal keverve használt, durva ipari só.
Ráadásul az így keletkező tömény sós víz fagyáspontja jóval 0 fok alatt található, azaz bizonyos határokon belül a negatív hőmérsékleti tartományban sem fog lefagyni, s egy folyadékfilmet képez a járdán és az úttesten (ha éppen ott zajlott e csodás reakció). A só mellett szól hihetetlen hatékonysága: 1 g só még -8 fokon is 7 g jeget bír felolvasztani, ám ez azt is jelenti, hogy a járda minden négyzetméterére kb. 14 deka sót kell kiszórni. A dolognak csupán két hátulütője van. Egyrészt csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományon belül működik, -10 fok közelében, ez alatt pedig már nem használ a sózás. Előbb csak mérhetetlenül lelassul a folyamat, -18 fokos talajhőmérsékletnél (ez jóval alacsonyabb lehet, mint a 2 méter magasban mért érték! ) pedig a sós víz is lefagy. Ennek a mostanában tapasztalható rekord-közeli hidegben különös jelentősége van: jó pár napon át még a déli órákban sem lesz elég meleg ahhoz, hogy hasson a nátrium-klorid. Másrészt a só sajnos nem tűnik el a járdáról az elolvadó hóval együtt, s nem is párolog el a hólével.
Magyar Narancs - Tudomány - Két marokkal
Utoljára említenénk a vinaszt, ami szeszipari melléktermék (többek között alkoholt, élesztőt, cukrot, glicerint is tartalmaz), ennek megfelelően rendkívül olcsó, és a környezetet sem károsítja, mi több, -25 fokon is működik - milyen kár, hogy bevetése nyomán gusztustalan sárga színű, állagú és undorító cefreszagú elegy képződik. Győrben például éveken át használták a közutak jégmentesítésére, ám a lakosság nyomására visszatértek a drágább és kártékonyabb sózáshoz.
- Eladó weimari
- Szolnok autóbusz menetrend
- Deep jele bengali
- Fizika - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Tom jele
- Tartaná a tarifát a Budapest Taxi | Magyar Idők