Fizika Feladatok Megoldással

• Present simple feladatok megoldással
• Logikai tesztek megoldással
• Ecdl feladatok
• Fizika dinamika feladatok megoldással

}\cr}\) b) \(\displaystyle K=\cases{{m_2\over m_1+m_2}F, {\rm\ ha\}\mu<0{, }3;\cr\cr0, {\rm\ ha\}0{, }5<\mu. \cr}\) Ha 0, 3<\(\displaystyle mu\)<0, 5, akkor a fonalat feszítő erő nagysága attól függ, hogy mekkora elmozdulás után állnak meg a testek (ezt pedig a fonal rugalmas tulajdonságai határozzák meg). Mindenesetre teljesülnie kell a tapadó súrlódás egyensúlyának megfelelő F - m 1 g K m 2 g\(\displaystyle mu\) egyenlőtlenségeknek. P. 3460. Egy lövedék sebességének meghatározására a h =0, 8 m magas asztal szélére M =1, 2 kg tömegű fakockát helyezünk, amelybe vízszintes irányból m =20 g tömegű lövedéket lövünk. (A lövedék benne marad a fakockában. ) Az ütközés hatására a kocka lerepül az asztalról, és x =3 m távolságban ér talajt. Mekkora volt a lövedék sebessége? (4 pont) Megoldás: \(\displaystyle v=x\sqrt{{g\over2h}}{M+m\over m}\approx450~{{\rm m}\over{\rm s}}. \) P. 3461. Az ábrán vázolt kapcsolásban C helyére tetszőleges nagyságú kondenzátort tehetünk. Milyen határok között változtatható ezáltal az A és B pontok közötti kapacitás?

Present simple feladatok megoldással

P. 3465. Egy hosszú, keskeny csavarrugó annyira gyenge, hogy még saját súlya alatt is számottevően megnyúlik. Ezt a rugót egyszer az egyik végénél fogva függőlegesen lógatjuk, másszor mindkét végét tartjuk olyan távolságban, hogy a rugó az ábrán látható alakot vegye fel. Melyik esetben hosszabb a megnyúlt rugó? (6 pont) Közli: Károlyházy Frigyes, Budapest Megoldás: Az egyik végénél fogva függőlegesen lógatott rugóban az átlagos húzóerő mg /2, ennek megfelelően a megnyúlás mg /2 k. Az ábrán látható esetben mindkét véget mg /2 függőleges, és ugyanekkora vízszintes erővel kell tartani. A rugót feszítő erő vízszintes komponense végig ugyanakkora, tehát mg /2. Az átlagos húzóerő így, azaz a megnyúlás \(\displaystyle Delta\) x > mg /2 k. A megnyúlt rugó tehát a függőlegesen lógatott esetben lesz rövidebb.

1. Grízes tészta recept
2. Facebook 3d kép android price
3. A 2001. októmberi fizika elméleti feladatok megoldása
4. Fizika feladatok megoldással 7
5. Fizika feladatok megoldással 6
6. Fizika feladatok megoldással 6. osztály

Logikai tesztek megoldással

Ebből következik, hogy akkor haladnak el egymás mellett, amikor a megtett út s=h/2, mivel az egyik test lefelé, míg a másik felfelé halad. Következésképpen a találkozásig eltelt időt a képletből számolhatjuk, míg a sebességet -ből. 2. 12. ábra - Eredmények:,, és. Megjegyzés: Ha a csiga és a kötél tömege nem elhanyagolható, akkor a csiga két oldalán különböző nagyságú kötélerők hatnak. Ekkor a csigára és a kötélre is fel kell írni egy mozgásegyenletet (későbbi tananyag).

\) Ezalatt a gáz által végzett tágulási munka \(\displaystyle L={p+p_0\over2}(V-V_0)=p_0(V-V_0)-{7p_0\over2V_0}(V-V_0)^2, \) a felvett hő pedig \(\displaystyle Q=\Delta E_b+L=-8p_0(V-V_0)-14{p_0\over V_0}(V-V_0)^2. \) Ennek a maximuma (amely pl. teljes négyzetté alakítással megkapható) V =5 V 0 /7-nél van. Ennek megfelelően amíg V >5 V 0 /7, addig a gáz hőt vesz fel, de ha már V <5 V 0 /7, akkor a gáz hőt ad vissza a környezetének. (Ugyanezt az eredmenyt úgy is megkaphatjuk, hogy megkeressük azt a pontot, ahol az adiabata görbe éppen érinti a folyamat egyenesét a p - V diagramon. ) A kérdéses szakaszok hosszának aránya 1:2. P. 3464. Ha egy gázt melegítünk, előbb-utóbb világítani fog. Miért? (4 pont) Közli: Kovács Gyula, Gyömrő Megoldás: A gázmolekulák ütközésekor a kinetikus energia egy része a molekulák elektronhéját gerjeszti, az elektronhéj pedig a gerjesztett állapotból fénykibocsájtás mellett ugrik vissza az alapállapotba. Ehhez nyilván az kell, hogy az ütköző molekulák kinetikus energiája elég nagy legyen az elektronhéj gerjesztéséhez, azaz a hőmérséklet elég magas legyen.

Ecdl feladatok

feladat Egy csigán átfektetett fonál egyik végére egy m 1 =3 kg tömegű fémet, míg a másik végére m 2 =1 kg tömegű fatárgyat akasztunk. A fémtárgy 20 m-rel magasabban van, mint a fatárgy. Mekkora gyorsulással fognak mozogni a testek, ha elengedjük őket? Mekkora erő feszül a kötélben? Mennyi idő alatt és mekkora sebességgel érnek egymás mellé? A csiga és a kötél tömege elhanyagolható! () 2. 11. ábra - Megoldás: Mind a két testre csak a nehézségi erő hat és a kötél által közvetített kényszererő (ld. ábra). A testekre ható erőket összeadva (helyes előjellel) az alábbi mozgásegyenleteket írhatjuk fel: 2. 19. egyenlet - (2. 17) 2. 20. 18) Mind a két test gyorsulása ugyanakkora, mivel a kötél nem nyúlik meg. A fenti egyenletrendszerből az egyenletek összeadásával meghatározhatjuk a testek gyorsulását és a kötélerőt is. A gyorsulásra azt kapjuk, hogy 2. 21. egyenlet -. (2. 19) A gyorsulás ismeretében a kötélerőt megkapjuk az (2. 17) vagy (2. 18) egyenletből átrendezéssel (pl. :). Mivel mind a két test gyorsulása ugyanaz, és álló helyzetből indultak, ezért a sebességeik és megtett útjaik is minden időpillanatban azonosak (, ).

Fizika dinamika feladatok megoldással

P. 3458. Mi a magyarázata annak, hogy ha egy farönkre nehéz teherrel súlyosbított balta élét illesztjük, alig-alig sérül meg a rönk, viszont ha a teher nélküli baltát felemeljük, és úgy sújtunk a rönkre, az széthasad? (3 pont) Arisztotelész feladata nyomán (,, Gondolatébresztő feladat'' a Sulineten) Megoldás: A balta a súlyának sokszorosával hat a rönkre, amikor hirtelen lefékeződik. P. 3459. Vízszintes felületen lévő m 1 =0, 6 kg tömegű és m 2 =0, 4 kg tömegű hasábokat könnyű, laza fonál köt össze. Az m 1 tömegű testet F =3 N nagyságú vízszintes erővel kezdjük húzni, és figyeljük a testek gyorsulását. A kísérletet több, különböző súrlódású felületen elvégezzük. A csúszási és a tapadási súrlódási együtthatót azonosnak tekintve \(\displaystyle mu\) nullától 0, 9-ig mindenféle értéket felvehet. a) Adjuk meg és ábrázoljuk a testek gyorsulását függvényében! b) Határozzuk meg és ábrázoljuk a fonálban fellépő erőnek a súrlódási tényezőtől való függését! (5 pont) Közli: Kotek László, Pécs Megoldás: a) A kötél megfeszülésekor bekövetkező rándulás után a két test gyorsulása megegyezik, és ( g 10 m/s 2 -tel számolva) \(\displaystyle a_1=a_2=\cases{{F\over m_1+m_2}-g\mu, {\rm\ ha\}0\leq\mu\leq{F\over(m_1+m_2)g}=0{, }3;\cr\cr0{\rm\ k\ddot{u}l\ddot{o}nben.

A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a KöMaL-ban folyamatosan közöljük. P. 3456. Egymással párhuzamosan fut egy vasúti sínpár, egy autópálya és egy kerékpárút. A középen levő autópályától 600 m távolságra van a vasút és 800 m-re a kerékpárút. A vonat sebessége 90 km/h, az autóé 60 km/h. Mindhárom jármű azonos irányban halad állandó sebességgel úgy, hogy az egyik pillanatban egy egyenesre illeszkednek. Mekkora a kerékpáros sebessége, ha ez az állapot fennmarad? (4 pont) Közli: Simon Péter, Pécs Megoldás: 20 km/h. P. 3457. Egy edény színültig van víznél nagyobb sűrűségű, vízzel nem elegyedő, 0 C o -os folyadékkal, benne úszik egy 0 C o -os jégdarab. A hőmérsékletet 0 C o -on tartva, a jégdarabot infravörös fénnyel megvilágítva elolvasztjuk. Kicsordul-e a víz a pohárból? (3 pont) Közli: Varga István, Békéscsaba Megoldás: A víz egy része kifolyik.

a) Hány telepet használtunk? b) Melyik esetben volt nagyobb a fogyasztón a teljesítmény? (4 pont) Közli: Sütt Dezső, Budapest Megoldás: a) A telepek száma n =5. b) Sorosan kapcsolt telepeknél nagyobb a fogyasztón a teljesítmény. P. 3463. Egyatomos ideális gázt térfogatának hetedrészére nyomunk össze, miközben nyomása hétszeresére nő egy olyan folyamatban, amelynek képe a p -- V diagramon egy egyenes szakasz. A folyamat mely szakaszán vesz fel és mely szakaszán ad le hőt a gáz? Mennyi e két szakasz hosszának aránya a p -- V diagramon? (5 pont) Közli: Fári Jánosné, Szigetvár Megoldás: A folyamat egyenlete a p - V diagramon \(\displaystyle p=p_0-{7p_0\over V_0}(V-V_0). \) Ebből a gáztörvény felhasználásával \(\displaystyle nR(T-T_0)=-6p_0(V-V_0)-{7p_0\over V_0}(V-V_0)^2. \) Egyatomos ideálos gáz esetén a belső energia megváltozása (miközben a ( p 0, V 0) pontból az egyenes mentén a ( p, V) pontba visszük a gázt) ennek a 3/2-e, azaz \(\displaystyle \Delta E_b=-9p_0(V-V_0)-{21p_0\over2V_0}(V-V_0)^2.

(5 pont) Közli: Légrádi Imre, Sopron Megoldás: Az A és B pontok között az eredő kapacitás (\(\displaystyle mu\) F egységekben számolva) \(\displaystyle C_{AB}={3+5C\over5+3C}, \) amit \(\displaystyle C_{AB}={5\over3}-{16\over25+9C}\) alakban is felírhatunk. ( C AB kiszámításához felhasználhatjuk, hogy a bal oldali kör három,, deltába'' kötött 1 \(\displaystyle mu\)F-os kapacitása helyettesíthető 3 darab,, csillagba'' kapcsolt 3 \(\displaystyle mu\)F-os kondenzátorral. Az így kapott kapcsolásban már csak sorba és párhuzamosan kötött kondenzátorok vannak, de nincsen benne,, híd''. ) Eszerint \(\displaystyle {3\over5}\, \mu{\rm F}\leq C_{AB}\leq{5\over3}\, \mu{\rm F}. \) P. 3462. Ugyanakkora elektromotoros erejű és egyaránt 3 \(\displaystyle Omega\) belső ellenállású telepeket kapcsoltunk először párhuzamosan, majd sorosan egy 129 \(\displaystyle Omega\)-os fogyasztóra. Azt tapasztaltuk, hogy a soros kapcsolásnál egy-egy telep kapocsfeszültsége 10%-kal kisebb, mint párhuzamos kapcsolás esetén.