Kelet Ázsiai Múzeum / Kelet Ázsiai Muséum D'histoire
- Kelet ázsia múzeum
- Kelet ázsiai muséum d'histoire
- Kelet ázsiai muséum national d'histoire
- Kelet ázsiai museum of natural history
- Auswitz múzeum
- Kelet ázsiai muséum d'histoire naturelle
A számítógépes feldolgozás 1997-ben indult az ELTE Egyetemi Könyvtár irányításával, akkor még a HORIZON integrált könyvtári rendszer segítségével. Az ELTE 2010-ben megvásárolta az ALEPH könyvtári rendszert, ami lehetővé teszi a dokumentumok eredeti írásrendszerben történő feldolgozását is, így, Magyarországon egyedülálló módon könyvtárunkban a kínai, japán, koreai és mongol nyelvű dokumentumokról átírásban és eredeti írásrendszerben is készül bibliográfiai leírás. Cím: Budapest, 1088 Múzeum krt. 4/b. 1. em. 233. szoba Telefon: (06)-(1)-410-69-00/2096 Mivel könyvtáros nincs, a könyvtár csak előzetes időpont egyeztetéssel látogatható! A gyűjtemény anyaga: mongol, tibeti kollekció. A tibeti gyűjteménynek elkészült a katalógusa.
Kelet ázsia múzeum
További információk [ szerkesztés] Hivatalos honlap (angolul) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 122752031 LCCN: n82000462 ISNI: 0000 0001 0944 0502 SUDOC: 026619288 NKCS: xx0210814 BNF: cb11883197j
Kelet ázsiai muséum d'histoire
- Abba múzeum
- Retro múzeum
- Múzeum budapest
Kelet ázsiai muséum national d'histoire
Cím: Múzeum krt. 6-8. alagsor 126. E-mail: Honlap: Könyvtáros: Major Kornélia Nyitva tartás: hétfő 11-15 kedd-csütörtök: 9-15 péntek:zárva Bemutatkozás A Távol-keleti Intézet Könyvtára (akkor még az Orientalisztikai Intézet Könyvtárának kelet-ázsiai állományaként) 2001-ben költözött a mai helyére, a BTK Múzeum körúti főépületének alagsorába. Itt, a hátsó, raktári rész mellett, lehetőség nyílt egy tágas, 24 főt befogadó olvasóterem kialakítására, ahol két számítógép is az olvasók rendelkezésére áll, valamint wifi kapcsolat is biztosított. 2008-ban a raktári részben tömör raktári rendszer került kiépítésre. A 2008-ban megalakult Távol-keleti Intézetnek a Belső-ázsiai Tanszék is tagja lett, így jelenleg a könyvtárnak öt fő gyűjteménye van: kínai, japán, koreai (kb. 1200 kötet), délkelet-ázsiai (kb. 800 kötet) és belső-ázsiai (kb. 10 ezer kötet). Ez utóbbi külön helyiségben, a 4/b épület emeletén található. Az összállomány mintegy negyvenezer kötet, a kurrens folyóiratok száma negyvennégy.
Kelet ázsiai museum of natural history
A délkelet-ázsiai gyűjtemény magját az a párszáz kötet alkotta, amelyet a Vietnámi Demokratikus Köztársaságtól kaptunk az 1970-es években. Ezt egészítette ki Jelen János adománya a Délkelet-ázsiai Központ megalakulásakor. Jelentős könyvhagyatékok is találhatók az állományban: Tőkei Ferenc (1930-2000) akadémikus, sinológus, Szegő László sinológus, Ecsedy Ildikó (1938-2004) sinológus és Fukuda Hideichi (1932-2006) professzor könyvhagyatéka, valamint Éliás Béla, az MTI egykori pekingi tudósítójának kelet-ázsiai témájú könyvei (összesen kb. 7 ezer kötet). Kölcsönzés A könyvtárból az Intézet oktatói és beiratkozott hallgatói kölcsönözhetnek, ugyanakkor az alapszolgáltatásokat (helybenolvasás, tájékoztatás, katalógushasználat) bárki, nem csak az egyetem polgárai, igénybe veheti. A folyóiratok nem kölcsönözhetők, s az olvasóteremben elhelyezett dokumentumok is csak helyben használhatók. Katalógus Hagyományos cédulakatalógus a kínai és japán gyűjteményről (betűrendes és tematikus) áll rendelkezésre, a katalógus építését 2004 végén lezártuk.
Auswitz múzeum
Kelet ázsiai muséum d'histoire naturelle
Östasiatiska museet A múzeum 2009-ben A múzeum adatai Elhelyezkedés Stockholm Svédország Alapítva 1926. Megnyílt 1926 Látogatók száma 93 000 (2016) Igazgató Michel Lee Elhelyezkedése Östasiatiska museet Pozíció Stockholm térképén é. sz. 59° 19′ 37″, k. h. 18° 04′ 55″ Koordináták: é. 18° 04′ 55″ Az Östasiatiska museet weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Östasiatiska museet témájú médiaállományokat. A stockholmi Kelet-ázsiai Múzeum ( svédül: Östasiatiska Museet) Európa egyik legnagyobb, legátfogóbb tematikus gyűjteményének tára, ahol elsősorban Kína, Japán és India művészeti és kulturális kincsei kerülnek bemutatásra. Története [ szerkesztés] A múzeum létrehozására a svéd parlament 1926-ban adott engedélyt. Kezdetben leginkább csak Johan Gunnar Andersson (1874-1960) svéd régésznek, a múzeum alapító igazgatójának, a Kínában, az 1920-as években végzett archeológiai feltárásaiból származó tárgyi emlékek gyűjtésére volt hivatott. Az Östasiatiska Museet 1963-ban nyílt meg a látogatók előtt Skeppsholmen szigetén.